A szerzett gólokon 14 játékosunk osztozott (+ volt még két öngól is az ellenfelek részéről).
A legjobb gólszerzőink: Cserni Ákos (17 gól), Molnár Bence (12 gól), Ónodi Csongor (9 gól), Drozdz Dominik (7 gól).
Az osztályzatok alapján a legjobb játékosaink:
1. Molnár Bence. 2. Pitz Olivér. 3. Farkas Gergő / Cserni Ákos
A szezont 2 vereséggel kezdtük. Az elején még nem volt túl jó az erőnlétünk, ami a nyári edzésmunka és a COVID-19 miatti sok kihagyás miatt alakult így. Sajnos a nyári időszakban az edzéslétszámunk nem volt megfelelő.
Amint rendeződött az edzéslátogatottság mindenki részéről és bekapcsolódott a munkánkba az erőnléti edző (Franyó Robi) is, onnantól ezen a téren is folyamatosan fejlődött a csapat.
A felállásunk 1–4–1–2–3 volt minden mérkőzésen.
Az elképzelésünk az volt az összes meccsen, hogy labdakihozatallal próbáljuk meg felépíteni a játékunkat, a három belső középpályás megjátszásával. Cél volt, hogy ne rugdossuk át a fejük felett a labdát! Ne legyenek ívelgetések! Ezen a három belső középpályás poszton játszó játékosok technikásak, ügyesek, ezért nekik kellene felépíteni a támadásainkat, természetesen a szélső védők és a támadók segítségével. Ez az elképzelésünk általában jól működött az egész szezonban.
Sok játékost kipróbáltam több pozícióban is, ami valakinél bevált, valakinél nem annyira.
A védekezésünk általában rendben volt a mérkőzéseken. Nagyon sok meccset le tudtunk hozni kapott gól nélkül. Amikor egynél több gólt kaptunk, az a 3 vereségünk alkalmával történt. Ezek közül a III. Kerület elleni mérkőzést sajnálom a leginkább, mert akkor (a 2. fordulóban), még „erő” nélkül is sokkal jobbak voltunk az ellenfelünknél, de a helyzeteink kimaradtak és a végére annyira „elfogytunk”, hogy fordított az ellenfél.
A másik ilyen meccs az IKARUS elleni hazai mérkőzés volt, amelyen a listavezetővel játszottunk. Négy gólt ajándékoztunk nekik (négy nagy hiba után), amit utána már nem tudtunk kijavítani, így kikaptunk 5–3-ra.
A védelemben a két belső védőnk nagyon stabil, jó teljesítményt nyújtott szinte minden mérkőzésen. Őket csak nagyon ritkán „bontottam” meg. A szélső védőket viszont sokat váltogattam. DE, ők is jó teljesítményt nyújtottak. Nekik a támadások segítésében kell még előre lépniük, főleg a bal oldalon. A kapusunk szinte minden meccsen jól teljesített és magabiztosságot nyújtott a csapatnak. A belső középpályás játékunk nagyon változó (hullámzó) volt. Ha a legjobb felállásban tudtunk játszani, akkor azért általában rendben volt, de itt még van bennünk tartalék!
A támadójátékunk jó volt. Sok gólt lőttünk, de még bátrabb és gólratörőbb játékot várnék az itt lehetőséget kapó labdarúgóktól. Főleg a szélsőktől több egy-egy elleni játék felvállalását és bátrabb, határozottabb előrejátékot várok, illetve a védekezésben való aktívabb részvételt.