Ismét nem bírt a Tarpával U16-os csapatunk
Nagy Gábor együttese egy hajrában kapott góllal 2–1-re alulmaradt a szabolcsiak vendégeként.
Szomorú, de megmásíthatatlan, hogy a Vác VLSE és Vác FC szertárosa (örökös tagja) Erzsike 2018.05.27-én éjszaka visszaadta lelkét Teremtőjének. A tragikus hírt a Család közölte.
Mindannyian tapasztaltuk, hogy Erzsike az Egyesület lelke volt. Nélküle nem létezett futball, nem utazott csapat, nem kezdődött mérkőzés és edzés sem. Közel 30 éve állt az Egyesület szolgálatába. Szülei pályagondnokok voltak, így tulajdonképpen a „pályán született”. A férjét Tóth Ferencet is itt ismerte meg, aki kiváló labdarúgó volt. A szerető férj családjával Debrecenbe került, majd ismét vissza Vácra. Két gyermekük született.
Erzsikének a váci futball volt a mindene. Minden mérkőzésen jelen volt, de még a felnőtt csapat meccsein is szurkolt. Nem volt olyan fiatal és felnőtt játékos, akit név szerint ne ismert volna.
Hogy mi lesz holnap… majd a játékosok, edzők bemennek a szertárba és szerelést, labdát kérnek, ahogy szokták… Csak egy hely marad üres és szótlan, a legfontosabb. Erzsike hangját keresi mindenki, egy csodálatos asszonyét, aki már az égi csapatok szertárait pakolgatja, igazgatja, igaz lelkülettel.
Erzsike drága a hétvégén érted játszunk, a rájátszásban az U-17 érted küzd, velünk leszel az idők végezetéig. Mert a Legnagyobb Tanítómester mondja az embernek:
" Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él. És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal."
(János 11:25-26)
Isten nyugosztaljon!
A gyászoló Család mély fájdalmában osztozva:
Vác VLSE és Vác FC vezetői, edzői, munkatársai, játékosai, minden tagja, szurkolói, szimpatizánsai .
Holnap (2018.05.29.) kedden - a Stadion irodaháza előtt 18.15 órakor gyertyagyújtással adózunk Erzsike lelki üdvéért. Tisztelettel kérem, hogy erre a néhány percre az Edzők gondoskodjanak a csapatuk, játékosaik és önmaguk jelenlétéről és ha tehetik hozzanak egy-egy mécsest!!!